Halállomizás

Ha azt mondom, hogy halállomizás, sokan felkapják a fejüket, és nem értik mit jelent ez a kifejezés. A „döstädning” szóösszetétel svédül annyit jelent, hogy halál + nagytakarítás. Svédországban bevett gyakorlat, hogy 50 éves koruk körül az emberek lomtalanítják az életünk során felhalmozott használati tárgyaikat. Ha jobban belegondolunk, akkor valóban egy nagyon gyakorlatias szokás ez, hiszen nem csak a használton kívüli tárgyaktól szabadulnak meg ilyenkor a svéd emberek, hanem a számukra értéket jelentő, még hasznos dolgoknak is új funkciót illetve tulajdonost találnak. Ebbe a tevékenységbe általában bevonják a családtagokat is, hogy egy-egy tárgy szempontjából könnyebb legyen a döntés, és persze válogatni is tudnak a selejtezendő holmikból. Ez a tevékenység lehetőséget biztosít az eddig megtett életút átgondolására, segít a fontossági sorrend felállításában, a jó és rossz emlékek szétválogatásában. Ez nem egy gyors folyamat, éppen ellenkezőleg, nyugodt tempóban, évek alatt elvégezni életünk lomtalanítását tulajdonképpen felér egy önismereti úttal. Így adva felfrissült, tiszta keretet a következő életszakaszunkhoz.

Egy erős döntés saját magukról, sokszor olyan praktikus dolgokkal, mint az elkövetkezendő évek eltöltésének meghatározása, a régi hobbik helyett új ismeretek, szabadidős tevékenységek elsajátítása. Természetesen az elsődleges cél a már nem használt dolgok átválogatása, és azok sorsáról való rendelkezés. Ha pl. valakinek van egy magángyűjteménye, amire a családtagjai nem tartanak igényt, ilyenkor van lehetőség arra, hogy megfelelő helyet találjunk számára.

Egy szeretett hozzátartozó elvesztése után az egyik legnagyobb fizikai és lelki teherrel járó feladat, a lakáskiürítés, aminek elengedhetetlen része a lomtalanítás. Nem csoda, hogy már Nyugat-Európában is egyre többen követik ezt a környezettudatos és racionális skandináv szokást.

„A végső takarítás olyasmi, amit azért kell megcsinálnod, hogy ne a gyerekeidnek kelljen ezekkel a dolgokkal foglalkozniuk.” - Margareta Magnusson