Évkezdés

Jó, ha meg tudjuk fogalmazni saját magunk számára, hogy mit várunk az előttünk álló időszaktól, milyen terveink és céljaink vannak. Természetesen hasznos segítség, ha előzőleg készítettünk egy számvetést, hogy mi az, amit az elmúlt év adott számunkra, és mi az, amit nem sikerült elkezdeni, megvalósítani, vagy éppen befejezni. Nyilvánvaló, hogy az év vége és az eleje minden ember számára ugyanarról szól, számvetés és tervezés, a különbség csak annyi, hogy ki mekkora figyelmet szentel rá. Bár sok-sok irányzat, és számtalan nézőpont szerint lehet elkezdeni az évet a siker és a boldogság reményében, talán nem bánjátok, ha ehhez a listához hozzáteszem a saját meglátásomat.

Egy jól átgondolt lezárás után az újévre, mint egy hófehér nyitott lapra tekintek, ám hosszú évek óta különösebb elvárások nélkül teszem ezt. Nem próbálom megjósolni a jövőt, ahogy elvárásokat sem támasztok saját magam felé, így mindenféle nyomás nélkül élem meg ezt az időszakot. Ami viszont elmaradhatatlan az újévvel kapcsolatos hozzáállásomban, az a kíváncsiság és nyitottság.

Ennek köszönhetően pedig nincs olyan, hogy „jó” vagy „rossz”, hiszen minden, ami történik velem, vagy körülöttem, arra lehetőségként tudok tekinteni. Azt viszont már én döntöm el, hogy élek-e a számomra felkínált lehetőséggel, vagy nem.  Így teszem könnyebbé saját magam, és a környezetem számára ezt a (valljuk be!), nem könnyű időszakot. Ezzel azonban még valamit nyerek, mégpedig azt, hogy egy szélesebb szemszögből látok rá a felém érkező lehetőségekre, ami nagyban hozzájárul a döntésekhez. Kellő kíváncsisággal és nyitottsággal, egy szélesebb látószöggel, olyan dolgokat, részleteket is észreveszek, amik ezek a tulajdonságok nélkül nagy valószínűséggel elkerülnék a figyelmemet. Ez a jól bevált praktikám, és persze nem csak az év elejére.

„Azt adja a világ, amit belelát a kíváncsiság.” - Szabó Lőrinc