Az öngondoskodás

Persze ezek a dolgok is mind jóleshetnek, és feldobhatják az ember napját, vagy éppen a hangulatát, az öngondoskodás mégis mást jelent, és akkor válik igazán hatékonnyá, ha be tudjuk építeni a hétköznapjainkba. Az öngondoskodásba minden olyan tevékenység bele tartozik, amivel a saját jólétünkért teszünk; a testi, lelki egészségünk megőrzése, az érzelmeinkkel való foglalkozás, a kapcsolataink ápolása, a fizikai környezetünkkel való foglalkozás, a pénzügyi helyzetünk megszilárdítása, a tudásunk, a kreativitásunk, képességeink és készségeink kibontakoztatása, spirituális fejlődésünkre való odafigyelés, a világ jobbátételéhez való hozzájárulás.

A magunkról való gondoskodás legnagyobb hozadéka a testi-lelki jólétünk, ami kihat az életünk minden területére. Mégis, a munkám során azt tapasztalom, hogy nagyon kevés kliensnél valósul meg az öngondoskodás. Arra a kérdésre, hogy mit jelent az öngondoskodás, és hogyan jelenik meg a saját életében, gyakran nem kapok választ. Vajon miért esik nehezünkre az önmagunkról való gondoskodás, annak ellenére, hogy ez az egyik legfontosabb dolog, amit magunkért tehetünk? Az öngondoskodásra való képességünket nagyban meghatározhatja a gyerekkorunkban látott minta. Ebből adódóan előfordulhat, hogy azért nem gondoskodunk magunkról, mert azt szoktuk meg, hogy rólunk gondoskodnak, és átlépve a felnőttkorba nem folytatjuk azt, illetve az is előfordulhat, hogy a gyerekkorunkból nem hozzuk erre mintát, és egész egyszerűen fel sem merül a magunkról való gondoskodás igénye, vagy éppen úgy gondolja, hogy nem érdemli meg, nem szolgált rá arra, hogy magára gondoljon. Az öngondoskodást akadályozzák a sztereotípiák is, hiszen még ma is sokan azonosítják az önzéssel, de azt is sokan gondolják, hogy erre se pénzük, se idejük, se energiájuk nincs.

Az is gyakori példa, amikor a családról és a környezetről való gondoskodást, öngondoskodásnak gondolják. Mindennek ellenére a jó hír az, hogy a magunkról való gondoskodás tanulható, és elég kis lépésekben elkezdeni, míg rendszeressé nem válik a mindennapjainkban. Ebben sokat segíthet, ha visszagondolunk az életünkre, hogy mik voltak azok a tevékenységek, amiket felszabadultan, saját örömünkre végeztünk, és még a mai napig jó érzésekkel töltenek el. Jó alkalom arra, hogy felelevenítsük egykor kedves elfoglaltságunkat, amit abbahagytunk, vagy újra gondoljunk az álmainkra, vágyainkra, új célokat tűzzünk ki. Gondoljuk át, mi az, amit eddig tettünk magunkért, és mi az, amit tenni szeretnénk. Egy-egy életterületre ránézve látni fogjuk azt is, hogy hol tudtuk megvalósítani az eddigi életünkben a gondoskodást. Természetesen ennek része az is, hogy meghúzzuk határainkat, meg tanuljunk nemet mondani, felelősséget vállaljunk a döntéseinkért, és ki is álljunk azok mellett. Már önmagában az is gondoskodás, hogy mindeközben időt szánunk magunkra, és az érzelmeinkre. Ma már találkozhatunk öngondoskodási tervekkel, amiben heti, havi bontásban, minták alapján kezdhetünk neki a saját magunkról való gondoskodásnak, én mégis arra biztatnék mindenkit, hogy saját igényeit és szükségleteit felmérve készítse el magának az öngondoskodásáról szóló tervét. Saját tapasztalatom alapján azt vallom, hogy minden olyan tevékenység sokszorosan megtérül, amit a saját magunk jólétébe fektetünk be.

„Ha a jelen pillanat tudatosságából cselekszel, bármit is teszel – akár a legegyszerűbb dolgokat is -, tettedet a minőség, a gondoskodás és a szeretet érzése itatja át.” - Eckhart Tolle